Sokáig gondolkoztam azon, hogy nem gáz-e, hogy lassan 3 hónapnyi itt töltött idő után kezdem el az egész blogot, de arra a megállapításra jutottam, hogy egyáltalán nem. Nincs túl sok időm írogatni folyton sajnos, de azért minden tőlem telhetőt megteszek, hogy beérjem saját magam.
Let's start ;)
Még a középiskola befejezése előtt eldöntöttem, hogy nekem külföldön kell
dolgoznom 9 hónapot októbertől néhány dolog miatt, és így jött az ötlet, hogy
au pair állásokat böngésszek. Pár ismerősöm ajánlotta a www.aupair-world.net-et
ahova bárki felregisztrálhat teljesen ingyenesen, kell írni egy rövid, de tömör bemutatkozást magadról,
bejelölni, hogy mikor, hol és mennyi időre szeretnél au pair lenni (5
lehetséges országot lehetett bejelölni maximum, én Írországot, Angliát,
Svédországot, Amerikát és Finnországot jelöltem meg) , ezek az adatok alapján
az oldal meg is mutatja a lehetséges host családokat, akik megfelelnek a
megadott kritériumoknak. Azt azért el kell mondanom, hogy nem árt egy kis alap
angol vagy német nyelvtudás (attól függ ki hova akar menni), mert anélkül nem
hiszem, hogy valakinek kell au pair, aztán ki tudja.
A repülőjegyben benne volt egy becsekkolt bőrönd, egy kézipoggyász, és egy kézi táska vagy laptop. A becsekkolt bőrönd max. 20 kg lehetett, azt otthon kb. 60x lemértük, és letornáztuk 27 kilóról 19.5-re. Ami nem fért bele a súlyba, azt betettem a kézi poggyászomba, ami max. 10 kg lehetett. Amint bepakoltam minden fontos dolgot a kézipoggyászomba rájöttünk, hogy hát ez így még mindig nem jó, mert kb. 6 kg túlsúly volt a bőröndben XD Ezért mérlegeltük az árakat, és kitaláltuk, hogy anyuék utánam küldik a fennmaradó cuccaimat futárszolgálattal, mert az sokkal olcsóbb, mintha a reptéren kéne ráfizetnem a túlsúlyra.
Elérkezett az utazásom napja
(2014. 10. 14.), akkor
elköszöntem nagymamámtól, a pici kutyuskámtól, és a családdal indultunk is
Ferihegyre (nem beszólni, hogy az Liszt Ferenc reptér! :D ). Kb. 2 órával a
repcsi indulását megelőzően már ott voltunk a reptéren, ahol Gergő (fogadott
bátyus) és anyukája várt minket. Gergő nagyon cuki volt, elutazásom alkalmából
adott nekem ajándékot, aminek nagyon örültem, mert After Eight volt (imádom!!!! *.* és valszeg
azért kaptam, mert egyszer szegény anyukája after eight-jét szinte felfaltam XD
), egy plüsskutyi (ami nagyon hasznos, mert egyáltalán nem pakoltam plüsst, és
legalább van kivel aludnom! :3) és egy boríték, amiben volt egy vers, amit sokra értékelek! Búcsút vettem tőlük és szeretett családomtól, aztán indultam is befele, kb.
1.5 órával a gép indulása előtt (ami egyébként este 20:55-kor volt) be is
mentem, hogy véletlenül se legyen semmi probléma azzal, hogy mondjuk lekésem
vagy ilyesmi :D
A repülőjegyben benne volt egy becsekkolt bőrönd, egy kézipoggyász, és egy kézi táska vagy laptop. A becsekkolt bőrönd max. 20 kg lehetett, azt otthon kb. 60x lemértük, és letornáztuk 27 kilóról 19.5-re. Ami nem fért bele a súlyba, azt betettem a kézi poggyászomba, ami max. 10 kg lehetett. Amint bepakoltam minden fontos dolgot a kézipoggyászomba rájöttünk, hogy hát ez így még mindig nem jó, mert kb. 6 kg túlsúly volt a bőröndben XD Ezért mérlegeltük az árakat, és kitaláltuk, hogy anyuék utánam küldik a fennmaradó cuccaimat futárszolgálattal, mert az sokkal olcsóbb, mintha a reptéren kéne ráfizetnem a túlsúlyra.
 |
| Várakozás még Bp.-n |
Nos én valamikor nyáron kezdtem el családot keresni, de elég nehezen sikeredett, a legtöbb családnak nem tetszett az, hogy októberben tudom csak kezdeni a munkát. Volt aki mást választott, mert nem beszéltem az anyanyelvüket, ami nem az angol volt. Volt akik azt mondták, hogy nem tudják elfogadni azt, hogy cukorbeteg vagyok.. Már kezdtem feladni a reményt, hogy találok majd egy családot, de aztán találtam egy finn családot, akik nagyon szimpatikusnak tűntek, hát írtam is nekik egy nagyon szép üzenetet, hátha ők válaszolnak nekem, és láss csodát, meg is kaptam a választ, hogy üdvözölnek engem már most a családban, és nagyon tetszett nekik a levelem, ezért szeretnének többet megtudni rólam, és nekik tökéletes volt az októberi kezdésem. Már akkor még jobban szimpik lettek számomra :D
Azért azt meg kell említeni, hogy talán ők voltak az egyedüli család akiknek úgy írtam, hogy tudtam, hogy 4 gyerekre kell vigyázni. Kicsit veszélyesnek hangzik, nem igaz? ;)
Amint a családdal megbeszéltem, hogy mikor menjek pontosan, meg is vettem a
repülőjegyemet Helsinkibe. A Norwegian Airlines-nál nem volt olyan drága (kb.
26.000 Ft), de talán ennél olcsóbban is vannak jegyek, ha valaki előbb tudja mit
csinál :D Indulásom előtt még elég sok mindent el kellett intéznem, a
legfontosabb az volt, hogy a diabetológián felírhasson nekem a doktornő 9
hónapra való inzulint, tesztcsíkot, tűt stb. Szerencsére semmi probléma nem
adódott a dologgal. Az indulás előtti héten már elkezdtem bepakolni, aztán rájöttem, hogy nem olyan egyszerű a dolog, mert 9 hónap az mégis 9 hónap, és így az utolsó napokban valamit ki kellett találnunk, hogy a
legfontosabb dolgaimat azért elhozhassam, és elegendő meleg pulcsim legyen.
Megmotoztak, mint állat, pedig semmi nem volt rajtam ami becsipoghatott volna, de mégis megtette :D Sebaj, amint beértem oda, ahol le lehet ülni, éttermek vannak meg lehet vásárolni mindenfélét egyből megtalált egy hapi a hülye ajánlatával, ami nem tudom mi volt, de egyből mondtam neki, hogy köszi de nem érdekel, aztán beszólt nekem, hogy milyen negatív hozzáállás az, hogy nemet mondok, mikor még azt sem tudom miről van szó, és hogy legyek egy kicsit pozitívabb, na lol.. Ez hülye. No mindegy, elmentem még mosdóba mielőtt odamentem a kapuhoz, aztán a kapunál már mindenki finn volt kb. :D Amúgy az emberek biztos észrevették, hogy ki megy északra, mert általában azok jó meleg pulcsit hordtak és kabátot cipeltek, mint ahogy én is. :D Aznap Budapesten kb. 25 fok volt, úgyhogy rohadtul megsültem!
Rá se néztek a kézipoggyászomra, pedig még így is 3 kg túlsúly volt benne :D Ha ezt tudom, akkor még pakoltam volna bele, ja és a becsekkolt bőröndbe is 20.9 kilóig lehet pakolni. Legközelebb okosabb leszek. A repcsihez busz vitt ki, és én olyan jó helyre szálltam, hogy az elsők között mehettem fel a repcsire, így még hely hegyek voltak, ahova tehettem a bőröndömet, és könnyedén elfoglalhattam a helyemet :3 Természetesen ablak mellé foglaltam helyet a szárnynál, ez az alap nálam :D
A repülés full zökkenőmentesen ment, majdnem 3 órás volt, sajnos vennem kellett egy vizet, ami 3 euro
volt!, mert be kellett szednema gyógyszereimet. De bakker az összes többi ember cipelte a vizesüvegét, én is lehettem volna okosabb…
Az úton 2 nő ült mellettem, és a végén szapulták a sztárban sztárt, mint a
fene, mármint inkább egy embert. Ezért inkább hallgattam a zenémet :D Biztos
hülyének néztek, mert mindent le akartam fotózni, csak picit sötét volt ahhoz,
hogy a telefonom lásson is valamit. :D
Mikor megérkeztem Helsinkibe kb. 7 fok volt ha jól emlékszem, úgyhogy kellett az a kabát..
Heni, a család 5 évvel ezelőtti magyar au pairje, aki ma Helsinkiben él, kijött
elém a reptérre, és náluk aludtam akkor este. Reggel zabkását adott nekem finn
módra, ami azt jelenti, hogy ők nem tesznek bele cukrot (a többség mármint), hanem amikor tálalva van, vajjal és/vagy lekvárral fogyasztják.
Szerencsére nekem mindenhogy ízlik a zabkása, úgyhogy sok gondom nincs vele :D
Heni adott nekem egy finn metropolt olyan célzattal, hogy majd milyen jó lesz,
ha meg tudom érteni mi történt aznap amikor megérkeztem. A probléma az, hogy ez nem fog megtörténni :D (aztán ki tudja)
A család kb. 11-kor érkezett meg Heniék házához, akkor együtt megebédeltünk, aztán indultunk tovább északra, merthogy a család Kuopiotól még 60 km-re lakik, ami azt jelenti, hogy Helsinkitől kb. 460 km-re :D Egész sokszor megálltunk, pl. pisilni vagy enni vagy bevásárolni nekem ami kell.
Este értünk haza, kb. 19:00 felé, -3 fok volt, ha érdekel valakit, de már akkor látható volt, hogy ez e hely valami hihetetlen szép!!
To be continued…
Moi moi,
Andi
